2022. április

Tisztelt Olvasó! Az alábbi cikkben Lovasberény történetéről olvashatnak melyet Erdős Ferenc gyűjtött össze és a Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23 számában jelent meg 1995-ben. A könyvből egy-egy érdekesebb részt közlünk folytatásokban.

A polgári forradalom és szabadságharc időszaka

Az uradalmi és a jobbágyok használatában levő földek elkülönítése az 1840-es évek elejétől feszültségben tartotta a mezőváros lakosságát. 1846-1847 telén újabb feszültségforrással bővült a helyi társadalom: a rossz gabona- és burgonyatermés hatására éhínség tört ki Lovasberényben is. A megélhetési gondok különösen a zselléreket sújtották, azt a földművelésből élő réteget, amelyet az úrbéres viszonyok a társadalom perifériájára kényszerítettek. Súlyos helyzetüket megértve az uradalom 300 pozsonyi mérő gabona kiosztására tett ígéretet (a gabonát a lovasberényi és a nadapi ínségesek között tervezték felosztani).

Konfliktusoktól terhes helyzetben érkezett Lovasberénybe a pesti forradalom híre, majd a március 19-e utáni napokban a jobbágyfelszabadításról, a robot és az egyházi tized eltörléséről szóló törvénytervezet. A telkes jobbágyok a pozsonyi országgyűlés törvénytervezeteit lelkesedéssel fogadták. Azonban a zsellérek, akiket a törvénytervezet kizárt a föld tulajdonjogából, elkeseredett véleményüknek adtak hangot. A polgári korszak küszöbét föld nélkül, üres kézzel lépték át. Különösen azon zsellérek zúgolódtak, akiket az uradalom tiszttartói mozdítottak ki telki állományukból. Ugyanis „önkényesen elvették több jobbágy telkét”, s az elvett területeket „önkényesen” másoknak adták. A jobbágyfelszabadításról szóló törvénycikk hatására „ősi vagyonukat” követelték. Az uradalom és a tegnapi jobbágyok között az ellentétek nem a földeket illetően mélyültek el, hanem az erdőhasználat és a vadászat kérdésében. 1848 tavaszán még úrrá lett az uradalom az ellentéteken, meg tudta fékezni a tilos vadászatot és az erdő pusztítását.

1848 nyarán a nemzetőrség megszervezése mellett az országgyűlési választások lebonyolítása kötötte le a figyelmet. Lovasberény választójoggal rendelkező lakosait a csákvári választókerülethez csatolták. Csupán a kerület választásra jogosult lakóinak számát ismerjük (2572 fő), s ebből arra következtethetünk, hogy csupán az összlakosság 8-9%-a rendelkezett választójoggal. Lovasberény gazdasági erejét ismerve 360-380 lakos rendelkezhetett az 1848:V.tc-ben meghatározott feltételekkel (negyedtelek, kézműves, kereskedő, értelmiségi foglalkozás, 100 forintos évi jövedelem). A választókerület székhelyén, Csákváron, 1848. június 20-án Madarász László radikális politikust választották képviselővé. Lovasberényt 1849. január elején osztrák erők szállták meg. A móri ütközet (1848. december 30.) után a Jelacic vezette hadtest egységei január 1-jén és 2-án állomásoztak Lovasberényben. Az uradalom és a lakosság élelmezte „Őfelsége” katonáit, akik a legjelentősebb kárt a borospincékben tették.

Osztrák erők szállták meg Székesfehérvárt is, január első hetében befejeződött a megye katonai meghódítása. Az ideiglenes megszállás négy hónapja alatt igen feszült helyzet uralkodott a mezővárosban. Rendszeressé vált az uradalom és a lakosság összeütközése, amelyre az adott okot, hogy a lovasberényiek csoportosan jártak az erőbe fát vágni és vadászni. Február elején a kihirdetett tilalom ellenére az urasági erdőt pusztították.

A szabadságharc végnapjaiban is súlyos megpróbáltatás várt a mezővárosra. Augusztus 17-én Jablonowski vezérőrnagy dandára szállásolta be magát. A császáriak letartóztatták a forradalom hívének bizonyult református lelkészt.

Összeállította Szűcs Józsefné

Óvodánkban 2021 szeptemberétől fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus-logopédus kollégák segítik munkánkat a gyermekek egyéni fejlesztésében.

Szeptemberben megtörtént az ötödik életévüket betöltött gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének szűrése, valamint azoknak a részképességeknek a feltárása melyek a sikeres iskolakezdéshez szükségesek. A szűrés a beszédszervek állapotára és működésére, a hangképzésre, a szókincsre, a nyelvtani helyességre, beszédértésre, beszédészlelésre, az írás-olvasás és matematikai készültségre irányult.

Október hónapban került sor a háromévesek logopédiai szűrésére, amely a nyelvi fejlettségre irányult, mely során a gyermekek beszéd megértéséről és a kifejező beszéd szintjéről kaptunk képet.

A szűrések, vizsgálatok eredményét közösen átbeszéltük az óvónőkkel, majd szülői értekezleten a szülőket tájékoztattuk gyermekük fejlettségi szintjéről.

Tudjuk, hogy az iskolában az olvasás, írás és helyesírás elsajátításának feltétele, hogy a gyermekek tisztán ejtsenek minden hangot, képesek legyenek összefüggő mondatokban beszélni, tudják érzelmeiket, gondolataikat választékosan kifejezni, nyelvtanilag helyesen beszélni, ezen területek fejlesztése történik a foglalkozásokan.

Az óvodában heti egy alkalommal - keddi napon - logopédiai, valamint két alkalommal - keddi és csütörtöki napon - fejlesztő foglalkozás kerül megszervezésre, mely illeszkedik az óvoda napirendjébe. A logopédiai és fejlesztő foglalkozásokon hét gyermek vesz részt. A foglalkozások játékosak, szem előtt tartva az óvodások életkori sajátosságait, valamint a gyermekek egyéni szükségleteit.

Törekvésünk, hogy az óvodaév végére rendelkezzenek az iskolakezdéshez szükséges alapkészségekkel, kellő kitartással a pontos, differenciált megfigyeléssel, felidézés képességével a figyelem hosszabb idejű fenntartásával, a minél jobb összpontosítással.

Célunk, hogy a gyerekek örömmel „Kudarc nélkül” lépjenek az iskolába és minél sikeresebben teljesítsenek.


Wurczinger Dóra
logopédus-gyógypedagógus
Kapásiné Papp Zsuzsanna
fejlesztőpedagógus

Örömmel számolunk be településünk polgárainak, hogy március 25-én, ünnepélyes keretek között adtunk hálát a Reményik Sándor Református Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda 10 éves fennállásáért, és egyben átadtuk a Reménység Óvoda új épületét!

Az ünnepség a templomunkban istentisztelettel kezdődött, ahol Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, a Zsinat lelkészi elnöke hirdette az Igét. Gyülekezetünk zenekara tanulóinkkal kiegészülve két éneket kísért, illetve az elmúlt 10 évre gondolva iskolánk 10 egykori és jelenlegi tanulója adott műsort. Még a Himnuszt is művészetis diákunk kísérte, roppant büszkék vagyunk erre is! Az istentisztelet után átvonultunk az új óvodaépülethez, ahol meghívott vendégeink és Iskolánk igazgatója mondtak köszöntő beszédeket: dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke, Vuityné Sárándi Klára igazgató, Tessely Zoltán országgyűlési képviselő és dr. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki többek közt elmondta azt is, hogy gyermekkorában néhányszor megfordult a lovasberényi református parókián.

Ezt követte a szalagátvágás, majd az új óvoda bejárása.

De ezzel még nem ért véget ünnepségünk, mert bár meghívott vendégeink elmentek, de az este a Reményikeseké volt! Fél öttől tartottuk meg ünnepi gálaműsorunkat a református gyülekezeti teremben, ahol az elmúlt 10 évre tekintettünk vissza, központban gyermekeink zenei és prózai műsorszámaival. Ezen az alkalmon beszédet mondott Igazgatóaszszony, Bori János, a református gyülekezet főgondnoka és Hajdú Szabolcs Koppány lelkész. Ezt követte egy közös vacsora, majd kötetlen, estébe nyúló beszélgetés.

Nagyon sok ember többheti munkája volt abban, hogy minden méltóképpen összeálljon erre a napra! Nem is tudunk felsorolni mindenkit, több tucat emberről beszélünk, iskolánk dolgozóiról, idejáró gyermekekről, gyülekezetünk tagjairól és még sokan másokról, akik csodálatos elköteleződéssel és sok plusz órában mérve dolgoztak a nap sikeréért! Nem maradt más, csak Isten után őszinte köszönetet mondani ezért Nekik!

Álljon itt az a bibliai ige, mindezt összefoglalóan, ami a meghívón is szerepelt: „Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.” (Máté 5, 16)

Hajdú Szabolcs Koppány

Következő lapzárta időpontja:

2022.
június 24.

 

termofold

gecs

hpdesign

egyszazalek

 

 

 

 

  hazi            human