Tisztelt Olvasó! Az alábbi cikkben Lovasberény történetéről olvashatnak melyet Erdős Ferenc gyűjtött össze és a
Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23 számában jelent meg 1995-ben. A könyvből egy-egy érdekesebb részt közlünk folytatásokban.

A négy hónapon át tartó harcok során 27 lakos vesztette életét, megrongálódott 72 lakóépület, 38 pedig teljesen lakhatatlanná vált. A harcoló alakulatok felélték az állatállományt; mindössze 62 szarvasmarha, 75 sertés és 104 ló maradt a községben. 1945 március végén a tavaszi munkák megkezdését a határt elborító löveg- és harckocsi roncsok, aknák és egyéb robbanóanyagok gátolták. A háború további áldozatokat követelt, április végén egy gyermeket, szeptember elején 4 diákot öltek meg a robbanószerkezetek.

Demokratikus átalakulástól a „munkáshatalomig”

Az 1945 tavaszán kibontakozó demokratikus átalakulás több forrásból táplálkozott: a többpártrendszerből, a néphatalmi testületek tevékenységéből és alapvetően a földreform végrehajtásából. Áprilisban megalakult a pártokat tömörítő nemzeti bizottság és a földigénylő (földosztó) bizottság. A közigazgatási feladatokat is ellátó nemzeti bizottság a háború utáni közélet kereteit teremtette meg: a romok eltakarítására, a mezőgazdasági munkavégzés, az adminisztráció megkezdésére adott utasítást. A 15 tagú testület elnökének feladatait Szili János látta el, tagjai: Erényi János, Mester János, Kovács Lajos, Mong Mihály, Kovács János, Czompó István, Schneider Ferenc, Kopa Elek, Preil Antal, Schneider Ignác, Erős József, dr. Csikós István, Mong Ignác, Béd János.

Megkezdődött a pártok községi szervezeteinek kiépítése is, áprilisban a Magyar Kommunista Párt és a Független Kisgazda Földműves és Polgári Párt jött létre. Májusban megalakult a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Parasztpárt helyi tagozata. A pártok és a szakszervezet delegáltjaiból létrejött a képviselő-testület. 1945. május 13-án a bírói tisztséget Karg József nyerte el, törvénybíróvá Südi Sándort, vezetőjegyzővé Bánhidi Józsefet választották. Kolbe Dezső a segédjegyző, Szili Mihály pedig az adóügyi jegyző feladatait látta el. Elöljáró lett Mong Ignác, Kovácsi Lajos, Kovács János, Simon István, Erényi János, Schneider Ferenc, Heiter Ferenc és Jónás Ferenc.

Egy időben a közigazgatás újjászervezésével folyt „A nagybirtokrendszer megszüntetéséről, és a földműves nép földhöz juttatásáról” szóló kormányrendelet végrehajtása. Április elejétől a közvélemény figyelme a földosztásra összpontosult. Eltörpült mellette a pártok és a közigazgatás megszervezése, hiszen a XX. század elejétől az agrárnépesség hol fennhangon, hol - a politikai kényszer hatására - hamu alatt szunnyadó parázsként földet követelt. Uradalmi cselédek, agrárnincstelenek, törpebirtokosok, de kisiparosok is életkörülményeik gyökeres megváltozását remélték.

A községi földigénylő (földosztó) bizottságban a néhány holdas kisbirtokosok töltöttek be vezető szerepet. Elnökké is a 4 kat. holddal rendelkező Béd Józsefet választották. Az uradalmi cselédeket és a községi iparosokat egy-egy fő képviselte, de képviselethez jutottak az uradalom gazdasági vezetői is.

A földigénylő bizottság tagjai

Albrecht József földműves, Berecz István uradalmi ispán, Bodó János földműves, Czompó Mihály földműves Erős József cipész, Jakócs Ferenc földműves, Mohl Antal földműves, Mong Mihály földműves, Roth Ferenc gazdasági cseléd, Albrecht Mihály földműves, Bartha István gazdatiszt, Bori Lajos földműves, Elbert István földműves, Heiter Ferenc földműves, Kiss József földműves, Mong Ignác földműves, Németh István földműves, Tóth Lajos földműves.

Összeállította Szűcs Józsefné

2023. augusztus 20-án 17 órai kezdettel tartottuk meg az államalapítás napja alkalmából szervezett augusztus 20-i ünnepséget a Róna József Művelődési Ház udvarán.

A kenyérszentelést és a kenyérszegést követően Südi Mihály polgármester úr ünnepi beszédét hallhattuk, amelyet nagy örömünkre a többszörösen elismert, Bel Canto énekművész, Kossuth Gergő követett a színpadon.

Gergő az ünnepséghez méltó műsorával, csodálatos hangjával és elragadó személyiségével elvarázsolta a lovasberényi közönséget. Ezúton is köszönjük az életre szóló élményt!

Valamint köszönjük a Gécs Pékségnek, hogy az idei alkalommal is felajánlotta számunkra az Újkenyeret!

Köszönet a fantasztikus fotókért Gyaraki Rebekának!

Fülöp-Weigler Bettina Anna

Többen találkozhattak már a Reményik Sándor Általános Iskola diákjai által készített gyógy- és fűszernövény termékekkel, nagyon sokan érdeklődnek, honnan is származnak ezek a kincsek. Czompó Zsuzsannát, a kert vezetőjét kértük, mutassa be ezt a csodálatos birodalmat.

Reménykert a Reményik Sándor Református Általános Iskola tankertje. Helyileg a lovasberényi református templom és parókai kertjében található. A kert fő részei az iskola emblémáját formázó gyógynövényes ültetvény, a kerti pavilon és a magaságyások. A biokert kialakítását 2012-ben kezdtük, főbb részei 2018-tól pályázat keretében valósultak meg. Helyet kaptak őshonos gyümölcsfák, bibliai- és mediterrán növények. A kertben zöldségek és gyümölcsök mellett több mint ötvenféle gyógynövény termesztését, a környezetbarát kertművelést gyakorolhatják a gyerekek. A növényeket az alsósok szakkör, a felsősök technika óra, gyógynövényes témanap és nyári kertészkedés keretében gondozzák, gyűjtik és dolgozzák fel. A biokert a teremtett világ gazdagságát tárja elénk. A megtelepedett madarak, gyíkok, sün, sokféle beporzó rovar megfigyelése külön élmény és ismeretforrás a tanulók számára. A kert fejlesztése, rendezése folyamatos. Rendszeresen kapunk segítséget kertészektől, gazdálkodóktól, szülőktől.

A kert legdekoratívabb része a „Reményik formakert”, egy gyógy- és fűszernövénykert, ahol iskolánk emblémáját az utak mintázzák. Jelképünk a nyolc összekapaszkodott, kezüket magasba emelő gyermekfigura, akik összevetett lábukkal a Kálvin-csillagot formázzák. A csillagformába sárga, míg a gyerekkezek alá az iskola színének megfelelő kéket, liláskéket virágzó gyógynövények kerültek. Pl.: zsályák, menták, levendula, izsóp, veronika. A kertet további növények szegélyezik: kakukkfű, oreganó, bazsalikom, stb. A növények jó része helyi, vadon is termő gyógynövény: apróbojtorján, orbáncfű, varádics, stb. Más részük ajándékba kapott, vásárolt vagy magról saját nevelésű.

A kert alapformáját kertészek adták meg, költségét pályázati forrásból fedeztük. A forma megőrzését a szegélyek megerősítésével és az utak megemelésével biztosítottuk. A növények telepítése gyerekek, munkatársak, szülők segítségével valósult meg.

Egy ilyen kert gondozása folyamatos kihívás. Nem biztos, hogy egy növény jól is érzi magát ott, ahova mi gondoltuk. Gyakran rakoncátlankodnak is. Magjukat elviszi a szél, vagy hosszú gyökerük segítségével, időnként nem a nekik szánt helyen bújnak elő. A tápanyaggal és vízzel való ellátás, gyomtalanítás mellett a gyógynövények hasznosítása is időigényes feladat. A növényi részeket többnyire a gyerekekkel együtt takarítjuk be főként június-júliusban. A beszárított herbát jól zárható üvegekben, csomagolásban tároljuk. Iskolaidőben ebből fűszernek, teának valót aprítunk, csomagolunk, illatzsákot, illatpárnát készítünk, de próbálkozunk kivonat, tinktúra, szirup, krém készítéssel is. Termékeinkkel adventi ajándék formájában találkozhatnak támogatóink. A foglalkozásokon részt vevők rendszeresen vihetnek haza szaporítóanyagot: magokat, dugványt, gyökeres növényeket.

Küldetésünknek érezzük, hogy a gyógynövénykultúrát újra felfedezzük és a hasznos ismereteket közkinccsé tegyük. Nyári kertészkedés című foglalkozásaink nyilvánosak, külsős érdeklődőket is szívesen látunk a tankertben.

Aktuális információk a Remény kert hírek Facebook csoportban, fotók az iskola honlapján: https://berenysuli.hu/galeria

Czompó Zsuzsanna