A fűtési szezon veszélyei

Az idei évben a fűtési szezon megkezdésével összefüggésben több eseményhez is riasztották a katasztrófavédelem tűzoltó egységeit. Ilyen esetekhez pl.: tetőtűz, kazánrobbanás, pince, kazánház füsttel telítődött, személy CO-füstmérgezést szenvedett, melléképület, kazánház teljes terjedelmében égett. A hasonló esetek megelőzése céljából készítettük ezt a rövid megelőző tájékoztatót.

A kémény potenciális veszélyforrás. A rendszeres ellenőrzéssel megelőzhetők a lehetséges veszélyhelyzetek, a kéménytűz és a szénmonoxid-szivárgás okozta mérgezés. Az élet- és preventív tűzvédelem érdekében a lakosság legfontosabb tennivalója, hogy tegye lehetővé a kéményseprő szakemberek ingatlanba való bejutását, a kémény ellenőrzését.

A kémények rendszeres tisztíttatása nagyon fontos, hiszen a lerakódott korom begyulladhat vagy eltömítheti a füstcsatornákat. A statisztikák szerint sok esetben a kitakarítatlan kémények okozzák a kéménytüzeket, CO-gáz visszaáramlást. Ne próbáljuk házilag magunk, vagy szakember nélkül javítani a kéményt, gázkészüléket, mert ahhoz speciális szerszám, alkatrész, kellő szakismeret szükséges.

Az elektromos fűtőberendezések üzemeltetése nagy energiafelvétellel jár, aki ilyenre vált, annak érdemes a lakás villamos hálózatát felülvizsgáltatni.

A kályhák, kandallók elé helyezzünk nem éghető anyagú tálcát és ellenőrizzük a füstcsövek rögzítettségét, a hősugárzók környezetéből a gyúlékony, éghető anyagokat távolítsuk el! Begyújtáshoz soha ne használjunk alacsony lobbanáspontú égésgyorsító folyadékot!

Üzemelő kályhával, hősugárzó fűtőtesttel kisgyermeket ne hagyjunk egyedül a helyiségben!

Amennyiben a legutolsó fűtés óta a lakásban átalakítás történt (homlokzati szigetelés, légtér csökkentéssel járó helyiség leválasztás, nyílászáró csere, elszívó berendezés üzembe helyezése), szakemberrel vizsgáltassuk meg a biztonságos szintű légcsere meglétét.

A szénmonoxid (CO) éghető anyagok (pl. fa, gáz, stb.) tökéletlen égése során keletkezhet. Színtelen, szagtalan, mérgező gáz, belégzése során a belélegzett mennyiségtől függően különböző tünetek jelentkezhetnek: enyhe fejfájás, émelygés, hányinger; lüktető fejfájás, álmosság, elmezavar, erős szívverés; eszméletvesztés, görcs, légszomj, halál. A szénmonoxid érzékelő elhelyezésének nagy jelentősége van. Az érzékelőt a padlótól, ajtótól, ablaktól, CO-forrástól legalább 1,5 méterre kell szerelni. Nyílt égésterű kazánjainknak „konkurenciái” lehetnek a különféle gépi szellőző berendezések. Ilyen szerkezetek a konyhai szagelszívók, a fürdőszobai páraelszívók, a kandallók, a klímaberendezések, vagy akár a szárítóberendezés, hiszen ha a helységből nem jut levegőhöz és az ablak sincs nyitva, akkor a kémény lesz a légutánpótlás egyetlen forrása.

Összefoglalva, az élet és vagyonbiztonságunk megőrzésének érdekében rendszeresen ellenőriztetni kell szakemberrel a lakásban lévő tüzelő- és fűtőberendezéseket, kéményeket, égéstermék elvezetőket! Rendszeresen szellőztetni kell a lakást, illetve szellőztetőnyílásokat kell kiépíteni szükség esetén az oxigén beáramlás biztosításra!

Ha Ön tüzet észlel, tüzet lát, haladéktalanul hívjon segítséget a 112 ingyenes központi segélyhívó telefonszámon!

Vigyázzunk Egymásra!