2008-ig versenyeztem, amely helyezések emlékét
kedves kis kecském sajnos megsemmisítette a tavalyi évben.
Kerecsényi Stefánia Csenge vagyok 1994-ben születtem és azóta is itt élek Lovasberényben.
Az állatok szeretete már egészen kiskorom óta jelen van az életemben, a lovak iránt különös rajongás alakult ki. Amikor Debrecenben a Virág Karneválon felülhettem életemben először egy rendőrlóra, rögtön magával ragadott ezeknek az állatoknak a hihetetlen aurája.
Az első lovas óráimat keresztapukám jóvoltából élhettem át. Itt elkezdtem megtanulni a lovakkal való alapvető munkákat, mint a lovak tisztán tartását, csutakolását, nyergelését. Majd 2002-ben a Pátkai Red Horse Ranchon megismerkedtem a western lovaglással, és azóta is ezt a stílust űzöm.
Ami miatt ezt a szakágat részesítem előnyben az a lovakkal való kommunikációban rejlik. Véleményem szerint sokkal lazább, könnyedebb mint a klasszikus lovaglás. A western lovaglás inkább a kényelemről szól, hiszen a régi cowboyok naphosszat lóháton ültek míg a marhákat terelték, így a nyereg nagyobb felületű és sokkal stabilabb érzést nyújt. A hosszabb szárak és több lábmunka a lovast jobban igénybe veszi, de ez a ló kényelméért megéri.
2003-ban kicsit több mint fél év lovaglást után Akasztón a Magyar Western Egyesület által rendezett versenyen 3. helyezést értem el Trail versenyszámban. Itt a farmon lóhátról történő munkákat sűrítik be egy futamba (rudak fölött érintés nélkül mind a 3 jármódban áthaladni, földön fekvő hídon zavartalanul átsétálni, kaput kinyitni-áthaladni-visszacsukni stb.). 2003-ban Csengődön szintén Trail-ben 3. hely, 2004-ben Veszprém Trail Országos Bajnokságon 4. hely, 2005-ben Kaposvár Országos Bajnokságon Trail, Pleasure, Halter versenyszámban is 1. he-lyezés. 2008-ig versenyeztem, amely helyezések emlékét kedves kis kecském sajnos megsemmisítette a tavalyi évben.
Ezután már csak hobbiként űztem a lovaglást. Ám a sors úgy hozta, hogy 2016-ban a volt edzőm felhívott, és ezután segítségként gyerekeknek órát tartottam, akik éppen akkor kezdtek ismerkedni a lovaglás örömeivel. El is végeztem a Lovas Sportoktatói iskolát.
Attól kezdve nap mint nap ezt csinálom immár saját lovakkal saját kis területemen.
Számos gyerek és felnőtt tanítványom van, így bátran kijelenthetem, hogy bármely korosztálynak megfelelő ez a fajta mozgásforma. Nincs annál jobb érzés kicsik és nagyok számára, amikor egy közel 500 kg-os, önálló akarattal rendelkező állatot egy szinte láthatatlan, egészen apró mozdulattal irányítunk. Ez hihetetlen nagy önbizalmat ad, ugyanakkor végtelen alázatot követel. Aki nem hiszi, járjon utána! Várom szeretettel!
Szeretném felkérni következő láncszemnek gyerekkori barátomat Nagy Zsoltot. Kérdéseim a következők: Mennyiben változtatta meg a hírnév az életed? Családi életedet mennyire tudod összeegyeztetni a sok edzéssel és utazással?