Családom székesfehérvári származású, én is Székesfehérváron születtem. Lovasberénybe 1995-ben költöztünk ki, apai nagyapám berényi kötődése miatt. Én már Lovasberényben nőttem fel, általános iskolai éveimet is itt töltöttem. Nagyon megszerettem a falusi életet, a jövőmet is itt képzelem el.

Mivel nagyapám és édesapám is a fa megmunkálását választotta hivatásul, így a pályaválasztásom előtt nem volt kérdés, hogy milyen irányt válasszak. Édesapám nyomdokaiba szerettem volna lépni. Már kiskoromban magával ragadott a fa megmunkálásának szépsége és illata. A Vörösmarty Mihály Ipari Szakképző Iskolában érettségiztem, majd ugyanitt folytattam az asztalos tanulmányaimat, itt váltam képzett asztalossá és a családi vállalkozásunk így már teljes értékű szakemberként támaszkodhatott rám. Terveim szerint a jövőben is támasza leszek a cégünknek, mert nagyon megragadott a szakma szépsége. A vállalkozásunk fő profiljába tartozó nyílászáró- és bútorgyártás, valamint a felületkezelési folyamatok elsajátítása volt az első, amibe bele kellett tanulnom. De az új fejlesztések nyomon követése is érdekel, amiket a későbbiekben szeretnénk beilleszteni a gyártási folyamatokba.

Kettő olyan hobbi jut eszembe, amik eddig az életemet végigkísérték. A horgászat és a motorozás. Mindkét kedvtelésemre megpróbálok időt szakítani, de ez egyre nehezebben összeegyeztethető a megnövekedett munkával. Ennek ellenére szeretném, ha ezek a hobbik a jövőben is részei lennének az életemnek.

A horgászat szeretetét édesapám adta át, de ma már ez a kedvtelés a barátokkal történő közös szórakozás része. A horgászatban a természet közelsége, nyugalma fogott meg leginkább. És a halat nem csak megfogni, hanem enni is szeretem, ez is lelkesít.

A szabadidőm eltöltésének másik nagy kedvence a motorozás, amit 14 éves korom óta, az első motoros jogosítványom megszerzésétől kezdve végzek. Ahogy lehetőségem lett, megszereztem a nagymotoros jogosítványomat, majd ezt követően nagyot lépve a motorozás élményében, tulajdonosa lettem életem első komolyabb motorjának.

A jövővel kapcsolatban az az elképzelésem, hogy itt Lovasberényben szeretnék élni és családot alapítani. A családi vállalkozásunkban képzelem el a jövőmet úgy, hogy édesapám szakmai tudását átvéve folytatom az általa megkezdett utat.

A következő láncszemnek szeretném felkérni Simon Lászlót, akit megkérek, hogy meséljen lovasberényi kötődéséről, tanulmányairól, a mezőgazdaság iránt érzett vonzalmáról és a jövővel kapcsolatos terveiről.