Cziráky Antal és a mezőváros

Cziráky Antal apjától, Cziráky Lászlótól, 1791-ben örökölte a lovasberényi uradalmat. Hat évtizedeken át volt a település történetét meghatározó személyiség. Egy személyben volt földesúr, a megyei politika egyik vezető egyénisége és országbírói tisztségben az ország zászlósurainak egyike. Sopronban született 1772. szeptember 8-án. Anyja Zichy Julianna. Gimnáziumi tanulmányait Nagyszombatban végezte. Egyetemi éveit Pozsonyban és Pesten töltötte. 1791-ben Pesten egyetemi társaival magyar egyletet alakított a magyar nyelv és irodalom előmozdítására. Válaszul II. József németesítő törekvéseire az alig húszesztendős ifjú a nemzeti törekvések szolgálata mellett tett hitet. A nemzeti politika és művelődés szolgálata hamarosan kettévált élete további alakulásában: Cziráky Antal aulikus, császárhű politikus lett, ugyanakkor megmaradt a művelődés, a tudomány támogatójának. I. Ferenc királlyá koronázásakor aranysarkantyús vitézzé avatták. 1793-ban Pest vármegye tiszteletbeli jegyzője. 1794-ben már a helytartótanácsnál találjuk fogalmazói beosztásban. 1796-ban ugyanott titoknok. 1800-ban helytartótanácsi tanácsos. A középszintű közigazgatásban 1808-ban kap szerepet: Esztergom vármegye főispáni helytartójává nevezte ki az uralkodó. 1811-től Vas vármegyében ugyancsak főispáni helytartó. E néhány esztendő alatt bizonyítja a Habsburg-Lotharingiai ház iránti hűségét. Különleges megbízatásokat teljesít: 1817-ben a felső-magyarországi megyék éhínségügyi királyi biztosa. Még ugyanezen évben az udvari kamara alelnöke, és megkapta a valóságos belső titkos tanácsosi kinevezést is. Felesége Batthyány Mária. Házasságukból 1828. december 29-én született János nevű gyermekük. 1823-ban a Mária Terézia alapította Szent István rend középkeresztjének, 1830-ban a Szent István rend nagy keresztjének tulajdonosa. 1825-ben Fejér megye főispánjává, 1827-ben a zászlósurak egyikének sorába emelkedett: I. Ferenc országbíróvá nevezte ki.

Fejér megye főispáni tisztségében a központi kormányzati akarat megtestesítőjének bizonyult. A reformkor politikai küzdelmeiben a konzervatív erők egyik prominens személyisége, a megyében is megerősödő liberális nemesség törekvéseinek legfőbb akadályozója. Konzervativizmusa politikai térre korlátozódott. Gazdasági területen az átalakuló kor szelleme hatással volt tevékenységére. Bővítette, átszervezte és hatékonyabbá tette uradalmát, a települést jelentős, a kor építészeti stílusát kifejező épületekkel, családi kastéllyal és római katolikus templommal bővítette. 1809-ben befejeződött a kastély, 1834-ben a római katolikus templom építése. Cziráky Antal engedélyezte a zsinagóga bővítését, és a zsidó hitközség új iskolája alapjait is lerakhatta.

A klasszicista kastély középrészét feltehetően Rieder Jakab készítette, a két oldalszárny a XVIII. század második felében Rieder János tervei alapján épült. A régi, a Buzlaiak idejéből származó udvarház, amelyet a későbbi tulajdonosok átépítettek, helyén épült egyemeletes kastély Fejér megye klasszicista műemlékeinek remeke. A főépületet oszlopok között levő tágas terasz ékesítette, a timpanont a család művészi igénnyel készült címere díszítette. A teraszról szárnyas ajtón át juthattak a szalonba: jobbra a grófné, balra a gróf lakosztályai helyezkedtek el. A grófi lakosztályhoz tartozott a könyvtár és a családi levéltár.

Összeállította Szűcs Józsefné